A papír tömege: hogyan válasszunk papírt névjegykártyákhoz és más nyomtatási anyaghoz

12. Július 2021, 10:00 | Amennyiben névjegykártyákat vagy szórólapokat készül nyomtatni, a nyomdák információt kérnek majd a papír súlyára vonatkozóan, amelyre nyomtatni szeretne. Ebből a cikkből megtudhatja, hogy pontosan mit jelent a papír tömege, miben különböznek a különböző vastagságú papírok és milyen típusú nyomtatási anyagok nyomtatására alkalmasak.

Több száz különféle papírt talál a piacon. A szakértőknek is gyakran nehéz megkülönböztetni őket, nem beszélve laikusokról. A papírformátum vagy a felületkezelés (matt, kréta, mintás stb.) szerinti felosztás mellett a papírokat a tömegük alapján is fel lehet osztani.

Ez a kifejezés az 1 négyzetméter alapterületű papír tömegére utal (A0 formátum), és többek között a papír vastagságára utal. Általában gsm egységekben adják meg (angol gramm/négyzetméter), amelyek alapvetően felcserélhetők grammokkal - így például egy 120 gsm tömegű lap súlya A0 formátumban 120 g.

A különféle formátumok méreteihez hasonlóan a tömeg is szabványosított. Követi az ISO 536 nemzetközi szabványt, amely a tömeg mellett meghatározza, hogy a különböző papíroknak milyen fehérségüknek (opacitásuknak), vastagságának vagy nedvességtartalmának kell lennie.

Papírfelosztás súly szerint

Egyfajta referenciapont a közönséges irodai papír, amelynek súlya leggyakrabban 100 g/m². Gyakorlatilag mindenki találkozott vele, így mindenki el tudja képzelni - legalábbis durva vázlatban - hogy akkor milyen vastag lesz a 140 g/m²-es papír vagy 50 g/m²-es lap.

Általában minél nagyobb a tömege a papírnak, annál nehezebben hajlik és vágódik. Az ellenkezője igaz az alacsonyabb súlyokra - ezeknek a papíroknak a lapjait könnyebb összehajtani, ami például nem feltétlenül jelenti azt, hogy áttetszőbbek lennének; ez a tulajdonság a papírgyártás módjától függ.

A különböző súlyú papíroknak különböző felhasználási lehetőségeik vannak - és más az áruk is. Ezért ostobaság a belső dokumentumokat vastag, drága papírra nyomtatni, vagy jegyzetekhez használni. Ezzel szemben egy sima papírra nyomtatott névjegykártyával biztosan nem fog lenyűgözni senkit.

A papírsúly ismerete segít abban, hogy jobb döntéseket hozzon, és ott spóroljon, ahol tud. Mire alkalmasak a különböző vastagságú papírok?

15-30 g/m² tömeg

Az ilyen tömegű papírok nagyon vékonyak, például zsebkendőkben, papírszalvétákban és WC-papírokban használják őket. Kevés gyakorlati hasznuk van az irodában.

35-55 g/m² tömeg

Az 55 g íveket leggyakrabban újságpapír formájában használják, vállalati kiadványokban és folyóiratokban is. A díszek gyártásában népszerűbb a vékonyabb, 35 g-os papírok ("krepp papír").

70-90 g/m² tömeg

Például a füzetek, jegyzettömbök vagy olcsó(bb) brosúrák lapjainak van ilyen tömege. A 90 g-os papírokra könnyű írni, könnyen hajlíthatók és vághatók. Az alacsonyabb tömegű papírokat borítékok készítésére is használják, ugyanis elég rugalmasnak kell lenniük a szállításhoz.

100-120 g/m² tömeg

Ezen a szinten eljutunk a klasszikus irodai papírokhoz. Remek a minőség és az ár aránya, ezért ezt használják leggyakrabban.

Nagy fehérségének és viszonylag sima szerkezetének köszönhetően az irodai papír jól elnyeli a színeket, így ideális dokumentumok nyomtatásához. Sima felületű, ezért szórólapokhoz vagy brosúrákhoz is felhasználhatja. Nagyobb grafikai arányú nyomatok esetén viszont inkább 120 g-on túli papírokat válasszon.

130-170 g/m² tömeg

Itt már vastagabb papírokról beszélünk. Tartóssága miatt népszerű anyag plakátok és nagyszabású prezentációk nyomtatásához. Ide soroljuk a vékony fotópapírokat is.

170-250 g/m² tömeg

Ez a "súly" kategória elválasztó vonal a sima papír és a karton között. Ide tartoznak a vázlatlap és magazinok borítója vagy a vállalati brosúrák. Első ránézésre az ilyen nagy súlyú papír vastagabb és nehezebben kezelhető.

A legkönnyebb kartonok (200 gsm) és egy kis túlzással a legnehezebb fotópapírok (260 gsm) szintén ebben a tartományban esnek.

250-350 g/m² tömeg

Az ilyen súlyú papírok alkalmasak névjegykártyák, meghívók vagy esküvői értesítők nyomtatására. A vastag papír nagyobb súlyt ad a névjegykártyáknak és más nyomatoknak - szó szerint. Ugyanakkor megadja nekik a szükséges ellenálló képességet, ami feladatukhoz (gyakori kézről-kézre adás) elengedhetetlen.

350 g/m² tömeg

Ezekre a "nehéz" papírokra például képeslapokat nyomtatnak. Kifejezetten kartonok készítésére használják, amelyek akár 600 gsm súlyt is elérhetik.

A papír súlya nyomtatáskor

A nyomtatók képessége vastag papírok feldolgozására korlátozott. A szokásos irodai és otthoni nyomtatók 300 g/m²-ig képesek kezelni. Így szórólapokat nyomtathat egyedül, de jobb, ha az erősebb névjegykártyák nyomtatását szakemberekre bízza.