A nyomtatás története - rögös út a csillagokig

13. 7. 2020

Szereti az új könyvek illatát? Vagy inkább képernyőről olvas? A nyomtatott könyvek kezdenek eltűnni, az interneten keressük az információkat, és a diákok számára a legjobb forrás a Wikipedia (ha éppen nem sztrájkol). De ki a felelős azért, hogy ma már nem kell minden könyvet kézzel másolnunk? Bár nagy ugrás volt az emberiség számára, hogy egyszerűbb életet élhessünk, a nyomtatás és a nyomdák története sokak számára még mindig a tudatlanság ködébe burkolózik. Az út tele volt kanyarokkal, fordulatokkal, kátyúkkal, akadályokkal és gyakran zsákutcákkal, ahogy az ilyen találmányok esetében gyakran előfordul. Idézzük fel a nyomtatás történetének legérdekesebb állomásait.

Tartalomjegyzék:

  • Első kísérleti lépések és gyermekbetegségek
  • Szimplán Guttenberg
  • Most, most, most. Biztos találkozott már...
  • A mai nyomtatók „dédanyja” álmokba fulladt
  • Mátrix-, lézer- és tintasugaras nyomtatók
  • Első kísérleti lépések és gyermekbetegségek

    Ha nem számítjuk az első paleolitikus vadászokat és a Lascaux-i és Altamira-i barlangokban található híres rajzokat, akkor a Távol-Kelet lakói találták ki az írás vagy a képek továbbításának első módját. Az Indus-medencében található városállamok, Harappa és Mohenjo-Daro lakói voltak azok, akik már az i. e. 4. évezredben kis pecséteket használtak, amelyeken az írásra emlékeztető szimbólumok voltak.

    1 L

    A kőből, fából és különböző fémekből készült bélyegzőket és pecséteket viasztáblákkal kombinálva az ókori egyiptomiak, görögök és rómaiak is használták az információk továbbítására. Ezek a praktikus eszközök lehetővé tették számukra, hogy viszonylag összetett gondolatokat összefüggő mondatokban közvetítsenek. A rómaiak stylus (bronztoll) segítségével írtak (vagy inkább karcoltak) a viaszrétegre.

    Az ősi kínai krónikák szerint a papírt állítólag pontosan 105. március 11-én találta fel Cai Lune kormánytisztviselő. Ez volt az első lépés az ókori Kínában a 6. század végén, a Sui-dinasztia idején a papírra való fametszetnyomtatás megszületése felé. A karakterek és betűk a fadeszkából készült öntőforma domborműveivel alakították ki a kiemelkedő területeket. Ezekre a területekre tintát vittek fel, majd egy enyhén megnedvesített papírlapot helyeztek rá, és a lap hátoldalát egy "nyomdászmester" ecsettel megkopogtatta. A könyvnyomtatás lehetővé tette, hogy a szövegeket sokkal gyorsabban és hatékonyabban sokszorosítsák, mint ahogyan azt a középkori kolostorokban tették: fáradságos kézi másolással. Elég megnézni A rózsa neve című kultuszfilmet, és azonnal tudni fogjuk, milyen lehetett a bencés rend szerzetesei számára.

    A 11. században a kínai nyomdász, Pi Sheng tökéletesítette az eredeti nyomdatechnikát, égetett agyagból kínai szójeleket alakított ki, melyeket kiégetett és ezekből állította össze leveleit, amelyeket újra fel lehetett használni.

    2 L

    Szimplán Guttenberg

    Hány név maradt meg a történelemórákról az emlékezetében? A tankönyvek tele vannak nagy királyokkal, hadurakkal, diktátorokkal és politikusokkal. Kétségtelen, hogy mindannyian befolyásolták a világtörténelmet, jóban-rosszban. Azonban azokról, akik találmányaikkal megkönnyítették az egyszerű emberek életét, gyakran megfeledkeznek. Johannes Gensfleisch Gutenberg neve azonban még a történelemkönyvektől és -folyóiratoktól tartózkodók számára is ismert kell, hogy legyen. Őt tartják ugyanis a könyvnyomtatás atyjának.

    Ahogyan Szent Vencel halálának vagy Jézus Krisztus születésének évét is titok övezi, úgy a nyomdagép feltalálásának évét sem ismerjük. Ez a titokzatosság teljesen megbocsátható, hiszen abban az időben nem volt senki, aki ezt újságban kinyomtathatta volna. A leggyakrabban azt állítják, hogy valamikor 1440 körül lehetett, de e forradalmi találmány tömeges elterjedése csak 1447/1448 fordulóján következett be.

    Miben rejlett az új felfedezés zsenialitása? Kétségtelenül az egyszerűségében, amit maga Gutenberg is bizonyára megerősítene, ha még élne. Akár szándékosan, akár akaratlanul, Gutenberg munkája az előző fejezetben tárgyalt kínai mesterek felfedezéseinek folytatása volt.

    Emellett Gutenberg nyomdatechnikája a változó nyomtatáson alapult, ami lehetővé tette, hogy egyetlen betűből egész mondatokat és szavakat állítsanak össze. A tintát a nyomtatásban kihagyott helyeknél magasabban fekvő domborművükre vitték fel, és nyomással vitték át a papírra. Ezért is nevezik néha a könyvnyomtatást magasnyomtatásnak.

    3 L

    Ezután a teljes szöveget kinyomtatták, a betűket és karaktereket szétszedték és előkészítették az újrafelhasználásra. Egy másik nyomtatvány összeszerelése és a fémbetűkből új szöveg létrehozása aztán "viszonylag" egyszerű volt az akkori időkhöz képest. A mozgatható fémbetűk Koreában is fontos szerepet játszottak, amelyek segítségével már 1377-ben kinyomtatták a Csikcsi könyvet. Ez az alapvető nyomdatechnika később tömegesen elterjedt és több száz éven át használták, mielőtt az ofszetnyomtatás felváltotta volna.

    Most, most, most. Biztos találkozott már...

    A következő lépés a mai nyomtatókhoz vezető úton a sztereotípiának nevezett technika volt, amely 1700 körülre vezethető vissza. Hollandiában alakult ki. Csehországban 1894-ben alkalmazták először. Ez egy nagyon egyszerű eljárás, amelynek eredményeként a nyomtatványt felülről nyomtatták ki.

    4 L

    Bár Jára Cimrman, a cseh óriás és világutazó feltalálta az ötütemű motort, a könyvnyomtatás területén nem volt ilyen sikeres.

    A világelsőségtől Guttenberg, itthon pedig az olmützi Beynhauer Fábián betűnyomómester fosztotta meg. 1806-ban Těšínben megalapította az első nyomdát, amelyet még ugyanebben az évben Tomáš Václav Antonín Prochaska prágai nyomdász vásárolt meg tőle. A nyomda nagy sikert aratott, és később egész Ausztria-Magyarország egyik legjelentősebb nyomdájává vált. Prochaska ezzel megalapozta a nyomdászat rendkívül sikeres fejlődését a Habsburg Birodalomban.

    1925-ben Těšínben kezdődött az ofszetnyomtatás, vagyis a felületi nyomtatás technikája. Alapja a folyékony festékek fokozatos felvitele. Ma is az egyik legelterjedtebb nyomdai eljárás, formája az elmúlt száz évben nem sokat változott. Európában 1907-ben jelent meg az első ofszetnyomógép.

    Bár a Prochaska nyomdának az 1930-as években meg kellett küzdenie a gazdasági válsággal, sikerült túljutnia a nehézségeken, és a hagyományát is sikerült megőriznie. A vállalat ma is a Těšínská tiskárna (Těšínská nyomda) kereskedelmi név alatt működik. Így Těšínből nemcsak vonatok indulnak a világ végére, hanem mindenekelőtt sok szép könyv készül itt a mai napig.

    5 L

    A mai nyomtatók „dédanyja” álmokba fulladt

    Bár az első nyomdagép a nyomtatásra szolgáló ipari eszköz értelmében csak modern kori dolog, a gyökerei mélyebbre nyúlnak, mint gondolnánk.

    Egy kutatócsoport a londoni Science Museum égisze alatt rekonstruálta és életre keltette Charles Babbage, a 19. századi brit matematikus rajzait. A tudósoknak 1991-ben sikerült létrehoznia egy differenciálógépet; kilenc évvel később bebizonyították, hogy Babbage egy működő nyomdagépet is tervezett.

    A projekt azonban a maga idejében nem valósult meg. A híres matematikus kétségtelenül zseniális látnok volt, és nem panaszkodhatott a finanszírozás hiányára. Sőt, a brit kormány nagyvonalú támogatással támogatta műszaki projektjét. Miért nem sikerült az ambiciózus elképzelés? A feltaláló természeténél fogva lobbanékony és valószínűleg túlzottan maximalista volt, és képtelen volt nagyszerű művét a végsőkig végigvinni.

    Örökségét később az amerikai óriás IBM követte, amely a 20. század elején kezdett "számítógépeket" gyártani. Azért vannak az idézőjelek, hogy senkinek se jussanak azonnal eszébe az asztali számítógépek, laptopok vagy tabletek. Ilyen messzire, ekkor még nem jutottak.

    Mátrix-, lézer- és tintasugaras nyomtatók

    Az IBM volt az, aki 1975-ben megalkotta az első lézernyomtatót. Ez a Xerox mérnökei által kifejlesztett EARS technológiára épült. Mérete miatt azonban még nem volt alkalmas otthoni használatra. Csak 1984-ben sikerült a Hewlett-Packardnak kisebbre szabnia a készüléket.

    A mátrixnyomtatók valamivel régebbiek, 1964-ben debütáltak. A japán Seikosha cég áll e készülékek mögött. Abban az évben, a tokiói olimpia alkalmából a cég egy olyan praktikus eszközt hozott létre, amely képes volt kinyomtatni az időmérő adatait. Ez vezetett a leányvállalat, az Epson megalapításához, amely ma is az egyik vezető cég a mátrixnyomtatók szegmensében. Napjainkban azonban ez a technológia hanyatlóban van.

    6 L

    A rossz minőségű pontmátrix nyomtatás, a 70-es években egy újszerű nyomtatási forma kialakulásához vezetett, ami a tintasugaras nyomtatás. A világméretű elterjedés csak árcsökkentéssel jöhetett, az áttörést az 1000 dollár alatti árcédula jelentette.

    3D nyomtatás

    Az évek során fokozatosan jutottunk el a 3D nyomtatáshoz. Ez utóbbi additív eljárással (azaz az anyag fokozatos hozzáadásán alapuló módszer) lehetővé teszi, hogy az eredeti digitális tervből háromdimenziós tárgyat hozzunk létre. Az anyagot addig adagoljuk, amíg a kívánt forma létre nem jön.

    A közelmúltig ez meglehetősen marginális kérdés volt, de a 3D nyomtatás egyre inkább elterjedt, és a benne rejlő lehetőségek megtöbbszöröződtek. Ennek a nyomtatási módszernek megvan az az előnye, hogy viszonylag könnyen nyomtathatók még bonyolultabb formák is. Ezért sikeres helyettesítője lehet ott, ahol más eljárásokkal nem lehet alkatrészeket gyártani.

    Általánosságban a 3D nyomtatási technológia típusait két alapvető csoportra oszthatjuk, nevezetesen a pornyomtatásra és az egyéb nyomtatásra. Egy jól ismert technológia például az FDM vagy Fused Deposition Modeling. Ennél a nyomtatási módszernél az anyagot megolvasztják és rétegenként, szálak formájában egymásra helyezik.

    Üvegből, fémből és műanyagból nyomtatnak, melyek jelenleg valószínűleg a legelterjedtebbek. Nyomtatás lehetséges viasszal, betonnal, kerámiával és még csokoládéval is. Az édes finomság ideális állagú, amelyet egyszerűen hő hatására folyékony formába hoz. Kísérleteznek a szerves anyagokkal való nyomtatással is, ami jelentős felhasználást ígér az orvostudományban.

    Ez volt tehát a mi kis kirándulásunk a nyomtatás történetébe. Reméljük, hogy nem tévedtek el az utazásunk során, és továbbra is velünk maradnak.