Fotópapír (és nyomtató) választás fényképek nyomtatásához

Szeretné a nyaralási vagy születésnapi fényképeit albumba helyezni? Szerencsére már nem kell heteket várnia a fényképelőhívásra. Professzionális minőségű fotókat már az otthonában is tud nyomtatni. Csak egy nyomtatóra és megfelelő fotópapírra van szüksége.

Több száz különféle fotópapír létezik a piacon - különböznek méretükben, vastagságukban, a felület típusában és textúrájában, valamint sok más paraméterben. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy hogyan válassza ki az Önnek megfelelő fotópapírt. Kezdjük az alapokkal.

Mi is az a fotópapír

Nem kell rakétamérnöknek lenni ahhoz, hogy rájöjjünk, hogy a fotópapír egy speciális papír, amelyet fényképek nyomtatására terveztek. Mint ilyen, elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy évtizedekig fennmaradjon egy fotóalbumban, ugyanakkor lehetővé kell tennie a színek könnyű behatolását a papírba.

Emiatt a fényképpapírok több rétegből állnak. Egyelőre elegendő annyit tudnia, hogy van:

• egy réteg, amely befogadja a színeket, majd rögzíti azokat,
• hátsó réteg (úgynevezett alaplap), amely meghatározza többek között a fotópapír tartósságát és általános megjelenését.

A színrögzítésnek köszönhetően a kapott kép nagyon éles, tiszta kontúrokkal. Ezt közönséges irodai papírral alig lehet elérni - a szín feloldódik a cellulózrostokban, és fény hatására idővel halványulni kezd.

Tintasugaras nyomtatóval vagy hőnyomtatóval is nyomtathat otthon fényképeket. Miben térnek el?

• a tintasugaras nyomtató a maximális fényképminőség elérésére alkalmas,
• a hőnyomtató inkább "terepen" alkalmas, azaz különféle eseményekre, ahol azonnal kinyomtathatja a fényképeket; a képminőség jó, de nem éri el a tintasugaras nyomtatási szintet.

Ezen nyomtatási módszerek mindegyikéhez más típusú fotópapír szükséges. Nem cserélhetők fel - ugyanis különböző elveken működnek. Míg a tintasugaras nyomtatók fotópapírja miniatűr cseppek formájában kapja és fogadja be a színt, addig a hőszublimációs nyomtatók fotópapírjainál a szín gázállapotban halad át a védőrétegen.

Fotópapír formátum

Válassza ki a megfelelő papírméretet a fényképek méretének megfelelően. A fényképészeti szabvány 13 × 18 cm, 10 × 15 cm (kb. A6-nak felel meg) és 9 × 13 cm. A fénykép méretét korlátozza az eredeti minősége, különös tekintettel a fényképezőgép felbontására.

Vigyázzon, ne keverje össze a kamera felbontását az úgynevezett nyomtatási felbontással. Míg az első kétdimenziós egységekben (tipikusan megapixelben) van megadva, a második egydimenziós DPI-ben van megadva. Mindent elmagyarázunk a következő példával.

A 300 DPI felbontás jónak tekinthető - ez az érték azt jelzi, hogy a nyomtató 300 pontot (pixelt) nyomtat 1 hüvelykes (2,54 cm) vonalon. Milyen fényképezőgép-felbontásra van szükségünk 10 x 15 cm-es fénykép nyomtatásához anélkül, hogy minősége romlana 300 DPI nyomtatási felbontás mellett?

A 10 x 15 cm-es méret 4 x 6 hüvelyknek felel meg. Tudjuk, hogy hüvelykenként 300 pixeles felvételre van szükségünk a kamerától. Ekkor elég egy egyszerű matematika: kiszámítjuk, hogy a hosszabb oldal 1 800 pixel (6 * 300), a rövidebb 1 200 pixel (4 * 300) rekordot igényel. Megszorozzuk ezeket a számokat, és kiderül, hogy a 10 × 15 cm-es papírra történő kiváló minőségű fotónyomtatáshoz legalább 2,16 Mpx (1 800 * 1 200 = 2 160 000 pixel) felbontású fényképezőgépet kell használnia. Ma gyakorlatilag minden okostelefon rendelkezik ezzel a felbontással.

Használhat nagyobb fotópapírokat is, például A4 vagy A3. De azok esetében vágással kell számolni, az úgynevezett vágási jelek segítségével. A nyomtatók nem tudnak a szélekig nyomtatni, ezért valamivel nagyobb (A4 + és A3 + formátumú) fotópapírokat használnak, amelyekből a nyomtatás után eltávolítják a fennmaradó széleket.

De mit jelent ez a kamera felbontása szempontjából? Az A3 formátum mérete 29,7 × 42 cm, azaz 11,7 × 16,5 hüvelyk. A fent említett átalakítás felhasználása után kiderül, hogy a minőségi nyomtatáshoz olyan fényképezőgéppel kell fényképezni, amelynek felbontása legalább 17,37 Mpx. Ellenkező esetben a képnek "nyúlnia" kell, és a kép minősége erősen csökkeni fog.

Papír súlya

A papír súlya a lap vastagságára utal. Gsm egységekben adják meg, amelyek jelzik, hogy egy adott 1 m² -es papírlap mennyit nyom. A 100 g/m² tömegű irodai papír sztenderdnek számít.

A fotópapírok esetén 220 és 350 g/m² közötti súlyt választhat. A merevebb fotópapírok tartósabbak, de a nyomtatás során problémák léphetnek fel - a legtöbb hagyományos nyomtató csak 300 g/m²-ig képes kezelni a fotópapírokat. A nagyobb súlyú papírt nem fogja tudni a nyomtató beolvasni. Ha mégis megpróbál vastag fotópapírra nyomtatni, papírelakadást okozhat a nyomtatóban.

Tipp: e-boltunkban 120-260 g/m² súlyú fotópapírokat talál. A vékonyabb fotópapírok alkalmasak például noteszekbe vagy emlékkönyvekbe, vastagabbak pedig fotóalbumhoz.

Felületkezelés és textúra

Ezek a paraméterek nagy hatással vannak a fényképek érzékelt minőségére és esztétikájára. A művészi fotós számára fontos szempont a megfelelő felületű és textúrájú papír kiválasztása. Hogyan osztjuk fel a fotópapírokat felületkezelési szempontból?

A fényes felület akkor hasznos, ha a fényképek egyes részleteit szeretné kiemelni. De vegye figyelembe, hogy a magas fényesség lehetetlenné teszi a fénykép bizonyos szögekből történő megtekintését. A fényes felület az ujjlenyomatokat is hangsúlyozza.

Éppen ellenkezőleg, a matt felületre jellemző a fényesség hiánya. A képek viszonylag olcsónak tűnhetnek, így a matt felületet inkább csak marketing anyagokhoz és munka célokra használja.

A félig matt felület a fény és a matt között félúton helyezkedik el. Néhány gazdag színt emel ki, ezért alkalmas például keretezésre szánt fotókhoz.

Ezenkívül a felületkezelések általában különböző textúrájúak. A sima felület sztenderdnek számít, de vannak olyan gyöngyház- és szaténszerkezetű felületek, amelyek alkalmasak művészeti fotózásra.

Alaplap (hátsó réteg)

Az alaplap kiegészíti a fotópapír összbenyomását, de meghatározza annak ellenállását a nappal és kopással szemben is. Az egyik leggyakrabban használt alaplap az úgynevezett RC papír. Mindkét oldalát polietilén borítja, és vízálló emulziót tartalmaz. Fotókioszkokban használják, de kezdőknek is alkalmas (e-boltunkban is megtalálhatja).

Különösen fekete-fehér fotóknál alkalmas az úgynevezett barit alap, azaz a papírra felvitt és emulzióval borított bárium-szulfát. A művészi, színes fényképek esetében viszont pamutból készült akvarell alapot ajánljuk.